Még véletlenül sem dobjuk ki. Egy arra alkalmas helyen összegyűjtjük, lehetőleg száraz helyen, és amikor már összegyűlt egy valamirevaló mennyiség, előkapjuk a húsdarálót, és ledaráljuk. Kész a zsemlemorzsa. Mindíg lesz otthon, nem kell megvenni, és én pl gyakran használom fasírtba is, ha úgy ítélem meg, hogy kevés zsemlét vettem. A darálás végén tésztaszűrőn átszitálom, mert marad benne egy-két nagyobb morzsa, azt mégegyszer átdarálom.
Dobozban tárolom, de zacskóban sem lesz semmi baja. Ha éppen sütök valamit, és van annyi száraz kenyerem hogy már érdemes ledarálni, egy tepsiben a sütés végén beteszem a sütőbe a száraz kenyeret, úgy meg is pirul kicsit mire kihül a sütő, könnyebb darálni, más jelentősége nincs ennek. :)
Ha már annyi morzsám van itthon hogy belefulladunk, és látom hogy maradni fog másnapra kenyér, vagy már maradt is, akkor felhasználom, pl bundáskenyérnek másnapos kenyér zsemle kiváló, de zsemléből zsemlefelfújtat is szoktam készíteni, gyors, finom desszert, a család imádja, és pillanatok alatt megvan.
A morzsának szánt pékárúnál egyedül arra kell figyelni, hogy időben kivegyük a bolti csomagolásából, mert hajlamos bepenészedni úgy pedig már nem lehet morzsának sem felhasználni. Tehát ha látjuk, hogy az az öt zsemle nem fog már elfogyni, és zacskóban tartjuk, vagy szeletelt kenyeret vettünk, és megmarad, vegyük ki a zacskóból. Így gond nélkül megszárad, és felhasználható lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése